Zsebtükör
A szerkesztő kérdéseire KERTÉSZ JUDIT válaszol
Beszélhetünk-e Andersen-kultuszról Magyarországon?
Magyarországon szerintem nincs Andersen-kultusz. Ez abból is látszik, hogy nem különösebben észlelhető ez a jeles ünnep sem, miközben nemzetközileg óriási anderseniádákkal, fesztiválokkal ünneplik. Nálunk évtizedek óta ugyanazokban a régi fordításokban adják ki újra és újra, többnyire ugyanazokat a meséket még a neves kiadók is, de legtöbbször méltatlanul csúnya és stilárisan kifejezetten gondozatlan kiadások jelennek meg.
Ha kultuszról nem is, de valódi népszerűségről talán a két világháború közötti időben lehet beszélni, miután a Hevesi Sándor féle fordítás megjelent. De szinte teljesen ismeretlenek nálunk például Andersen rendkívül érdekes útirajzai, és életrajza is csak egy poros, régi fordításban található meg a könyvtárak polcain.
Mikor jelentek meg az első dánból készült fordítások?
Sajnos nincs feldolgozva ez a téma sem, tudomásom szerint németből fordították Andersent kezdve Szendrey Júliától (aki az első fordítója volt) Rab Zsuzsáig − ő egyébként át is dolgozta a meséket. A könyvekben általában nincs feltüntetve, hogy milyen nyelvből fordították, ezért például Hevesi Sándor esetében nem merem száz százalékig állítani, de nagyon úgy tűnik, hogy legalábbis ilyen terjedelemben a Polar Kiadó és a Park Kiadó lesz az első ezen a téren.
Milyen Andersen helye a dán kultúrában?
Andersen neve egybeforrt Dániával. Kétségkívül ő a „legnagyobb dán”, meséi a Biblia után a legkelendőbb művek a világon, a Kis hableány Koppenhága jelképe, Odensében minden második ház az ő állítólagos szülőháza. Hallatlan népszerűségét jelzi, hogy az egész 2005-ös évet születése 200 évfordulójának megünneplésére szánták. Operák, színdarabok, a legújabb kutatások eredményeit tartalmazó több kötetes életrajz és tanulmányok születtek, persze egy új Andersen összes és egy fantasztikus website. Már évekkel ezelőtt létrejött a H. C. Andersen Fond, amely az ehhez kapcsolódó rendezvények és kiadások fő támogatója.
Dániában és nemzetközileg is észlelhető az a folyamat, hogy teljesebbé kívánják tenni a közismert, biedermeier mesemondó Andersen-képet az író, költő, drámaíró Andersen képével, akinek meséi is inkább a szépirodalom tartományába tartoznak.